Legutóbb három esztendeje értékelte a testvérkapcsolati szerződésben meghatározottak szerint együttműködését Karlsdorf-Neuthard és Nyergesújfalu. Idén kettős évfordulója van partnerségnek: a háromévente tartandó aktuális értékelések mellett mindkét német testvértelepüléssel 1991-ben került sor hivatalos kapcsolatfelvételre.
A testvérvárosi találkozók megszervezésének több célja van: egyrészt lehetőséget nyújt arra, hogy települések képviselői személyes találkozók keretében megoszthassák egymással önkormányzati, vagy akár az EU-val
kapcsolatos tapasztalataikat, másrészt, a testvérvárosi kapcsolatok újabb lendületet adhatnak gazdasági kapcsolatok felvételéhez, közoktatási kulturális, szociális projektekhez. Ezek megvalósítása még szorosabbra fűzheti a résztvevő közösségek, intézmények együttműködését.
November 17-én este indult az a 13 tagú csoport, amelyben a testvérkapcsolati egyesület három tagja, három intézményvezető, a képviselő-testület négy tagja és három köztisztviselő vett részt.
Pénteken, az első ott töltött napon a könyvtárban kezdtük a délelőttöt. Az „olvasó-csalogatásra” termett könyvtárvezető lelkesedése, az állomány folyamatos cseréje, bővítése (természetesen jelentős összegű költségvetéssel), a média megfelelő elhelyezése, a könyvtárat népszerűsítő programok (olvasó-reggeli szombaton, önkéntes felolvasók intézményekben, dramatikus játékok gyermekeknek, selejtezést követő bolhapiac, adventi vásár, értesítés új könyvekről, egyéb médiákról, stb.) és nem utolsó sorban a nem nagy, de kellemes, galériás épület rekordszámú könyvtárhasználót vonz: 1400 fő látogatja a tízezres településről heti rendszerességgel. A három főnyi személyzet – művelődési ház híján – egyéb kulturális feladatokat is ellát, segítségül felsőfokú intézmények hallgatóit alkalmazzák.
A következő intézmény egy óvoda volt: mind a négy óvoda egyházi fenntartásban működik. Korábban csak délelőttönként volt lehetőség a gyermekek nappali felügyeletének megoldására (otthonról megoldott étkezéssel, térítési díj fejében, azóta is jelentős várólistával), azonban az utóbbi években az ottani édesanyák is korábban megjelennek a munkaerőpiacon. Számunkra furcsa, de a meglátogatott Don Bosco Óvodában mindössze tizenegy ovis nem megy haza ebédelni. Péntekenként ők sem maradhatnak, ekkor délig van nyitva az óvoda.
Mint a német iskolák többsége, a testvérvárosi Schönbornschule is állami, pontosabban tartományi fenntartásban működik: az igazgatót a helyi önkormányzat véleményének (nem egyetértésének) kikérésével választják, a pedagógusok illetményét központilag finanszírozzák, munkájukat is így ellenőrzik. Az önkormányzat feladata az ingatlan állagmegóvása, működtetése és a technikai munkatársak alkalmazása. A bemutatott iskola sok-sok nyergesi fiatal számára ismert, hiszen részt vett több csereprogramban. Az épület belső udvarán tyúkok kapirgálnak, kutyaólat is láttunk, az aulában tavacskát hoztak létre. Délutánonként (és esténként) a szomszédságban található ifjúsági központban szociális munkás gondoskodik a fiatalok szervezett, felügyelt kikapcsolódásáról.
Baden-Württemberg tartomány is közoktatási reformra készül, megváltozik az iskolaszerkezet. Egyes képzési formák eltűnnek, mások átalakulnak, éppen a magyar struktúrához hasonlóan.
Jellemző, hogy az épületek a hazánkban megszokottal – és a hazai túlszabályozottsággal - ellentétben épp akkorák, hogy feladatukat ellássák. Szintén jellemző a gyakornokok, középfokú végzettségű asszisztensek alkalmazása a tanórán kívüli foglalkozásokon. (Ebben is szigorúbb a hazai szabályozás.)
Utolsó intézményként a Caritas fenntartásában működő St. Elisabeth Időskorúak Otthonát látogattuk meg. Németországban is jelentős összeget igényel a színvonalas, személyzettel láthatóan jól ellátott, egy- vagy kétágyas szobákkal kialakított intézményekbe történő elhelyezés. A nyugdíjjárulék mellett gondozási járulékot is fizetnek a munkavállalók, ezzel biztosítva későbbi ápolásukat, vagy annak egy részét.
Péntek délután a testvérvárosi kapcsolat fejlesztéséről tartottunk work-shop keretében megbeszélést, ahol kérdések merültek fel a közigazgatás működéséről, a közoktatásról, civil szervezetekről, ifjúságról. A táblán összegyűlt számtalan, idő hiányában meg nem válaszolható kérdésre itthonról adtunk egymásnak választ.
Este az ún. Bürgerball-on vettünk részt. Táncra nem kell gondolni, ez az esemény a civilek elismerését szolgálja, helyi fellépők műsorának kíséretében. Közel 700 látogatója volt a rendezvénynek, ahol 140 elismerést adtak át az év eredményeihez kapcsolódóan. Ez is azon kezdeményezések egyike, melynek létjogosultsága lenne városunkban is.
Szombaton a határ-menti fekvést kihasználva Franciaországban, Wissembourgban töltöttünk időt egy séta erejéig, megtekintve a dómot és a helyi termelői piacot. A ködben nem láthattuk Elzász borvidékét, viszont a német oldalon a német borút kapuját és vinotékáját kerestük fel. A karlsdorfi kísérők segítségével megismerkedhettünk a borút szervezeteiben működő gazdák lehetőségeiről. A közelben a német demokrácia bölcsőjeként ismert, az első piros-fekete-arany zászlók egyikének maradványait őrző Hambach-i kastélyt néztük meg: teraszáról Németország területének nyolcada látható tiszta időben - az idegenvezető szerint.
Szombat este került sor a jubileumi ünnepségre a neuthardi Szent Benedek Közösségi Házban. Az eseményen részt vettek az önkormányzat és az egyházak képviselői, a vendéglátó családok, civil szervezetek vezetői, tagjai, a Neu Wulmstorf-i öttagú delegáció Wolf-Egbert Rosenzweig polgármester vezetésével, hazánk stuttgarti gazdasági konzulja, akivel közös lehetőségeinkről beszélgettünk. Ünnepi beszédet mondott Sven Weigt, Karlsdorf-Neuthard polgármestere, Egon Klefenz, a testvérváros nyugalmazott polgármestere, magam, Anton Bayer a karlsdorf-neuthardi és Menner Ervin a nyergesi testvérvárosi egyesület vezetője, dr. Vígh András gazdasági konzul. Testvérvárosunk polgármestere önkormányzati elismerésben részesítette két évtizedes kitartó munkájáért Menner Ervint és Roland Weschenfeldert. A két barát képviselőként, civil szervezet tagjaként időt és anyagiakat nem kímélve építette a kapcsolatot, levelezett, szervezte és kísérte a programokat, koordinálta a szervezeteket, az adományok gyűjtésénél, szállításánál is szerepet vállaltak.
A harmadik napon két stuttgarti programunk volt: rövid időt tölthettünk a Mercedes-múzeumban, ahonnan átsétáltunk a stuttgarti Mercedes-Benz Arénába, Hajnal Tamás jelenlegi állomáshelyére. A hatvanezres közönség előtt megrendezett Stuttgart - Augsburg rangadón városunk Pro Urbe-díjas válogatott labdarúgója a mérkőzés első percében megsérült, így játszotta végig sikerrel a csapat számára győzelmet hozó mérkőzést. Üdvözölni csak a tribünről tudtuk, sérülése azonnali kórházi ellátást igényelt.
A tapasztalatokról november 29-én beszámolunk a képviselő-testületnek, áttekintve az adaptálható tapasztalatokat.
Köszönet a vendéglátóknak, családjaiknak: Alfred Riffel (elnök, Vöröskereszt), Helmut Schmittinger (alpolgármester), Thomas Huber (testvérvárosi referens, polgármesteri hivatal), Gabriele Bernard (testvérvárosi egyesület-polgármesteri hivatal), Roland Weschenfelder (FC. Germania Sportegyesület - képviselő-testület), Kurali Ferenc, Hans-Peter Faass, Hans-Peter Bellm.
MM
Immár hagyományőrző Mikulásváró rendezvényét tartotta a Pinocchio bábcsoport ma délután (dec. 3.) a Kék Bábszínházban. A város aprótalpú közönsége, szüleivel együtt élvezte, az idén 35. születésnapját ünneplő bábcsoport meseműsorát. Komoly repertoárral kedveskedtek a bábosok: a közönség találkozhatott a tevével, a kisegérrel, a törökkel, no-meg, a tehenekkel. Ott volt Mazsola és Manócska, a kecskegidák, a gonosz farkasok, a kismalac, és még sokan mások. És persze jött a Mikulás is, mindjárt kétszer, hiszen délután két előadás is teltházas közönséget vonzott a tömegszervezeti székházba. A műsor végén, a közönség ifjabbik tábora énekelt, és szavalt a „nagyszakállú” kedvéért. Búcsúajándékként pedig a helyi Vöröskeresztes hölgyek csomaggal lepték meg, a legkisebbeket. 
